Először került hazánkban két fiatal fehér gólyára műholdas nyomkövető, melyek segítségével végigkövethetjük a madarak első vándorútját afrikai telelőhelyükre. A projektet, amelynek részeként a gólyák útja is láthatóvá válik, az Ecocaritas Egyesület irányítja. Az Európai Unió támogatásával a két jelölt gólya, Apaj és Ipoly hazai élőhelyein megvalósuló program fő célja a középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele, azaz a „madárgyilkos” tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő szigetelése.

Évről-évre bizonyítottan rengeteg védett és fokozottan védett madár szenved áramütést a középfeszültségű szabadvezeték hálózat oszlopain, vagy ütközik vezetékeknek.  A madarak pusztulása és sérülése hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közelmúltban megjelent tanulmánya alapján, a hazai vezetékhálózaton évente minimálisan 30 000 madár, köztük számos világszerte veszélyeztetett faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse)  esik áramütés áldozatául.

A fiatal, fészekből frissen kirepülő fehér gólyákat fokozottan fenyegeti az áramütés veszélye. A még bizonytalanul manőverező gólyafiak sajnos könnyen a szigeteletlen, gyakran a felnőtt madarakat sem kímélő, 20.000 voltos villanyoszlopokon lelik halálukat. Az elmúlt 20 évben a dokumentált fehér gólya pusztulások száma meghaladta a 700 példányt! Valójában ez az adat ennek többszöröse is lehet, hiszen ez „csak” a megtalált tetemek számát jelenti.

Az Ecocaritas Egyesület projektjének fő célja a veszélyeztetett madárfajok pusztulását okozó, szigeteletlen középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele, a tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő technológiával történő szigetelésével, amellyel megelőzhető az áramütés és a madarak pusztulása.

A projekt keretében a Madárvilág Nonprofit Kft. közreműködésével két fiatal fehér gólyát láttunk el műholdas nyomkövetővel. Kiemelkedő fontosságú a kirepülés és a vonulás megkezdése közötti időszak, amikor a fiatalok leginkább ki vannak téve a hazai középfeszültségű hálózat veszélyeinek. Mozgásuk ismeretében pontosabban fel tudjuk mérni a veszélyeztetettségük mértékét az adott területen és a forrásokat a legveszélyesebb oszlopok szigetelésére koncentrálhatjuk.

Az Apaj névre keresztelt gólya a Kiskunságban kelt ki és nevelkedett természetes körülmények között. Kirepülése után néhány kilométeres körzetbe járt ki szüleivel táplálékot keresni, majd augusztus elején kezdte meg vonulását.

Ipoly embernél nevelkedett kisgólya, aki három társával együtt július végén egy, az Ipoly folyó mellett kialakított röpdébe került, ahol fokozatosan szoktatták vissza a természetes „gólya-élethez”. Szabadon engedése után csatlakozott egy gólyacsapathoz és augusztus közepén ő is útra kelt társaival.

Az Ipoly és Apaj nevű gólyák műholdas nyomkövetése az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Közép-Magyarországi Operatív Program – Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások (KMOP-2009-3.2.1/C-0001 és 0002) keretein belül. Kedvezményezett az Ecocaritas Egyesület.